Arató Károly

1948 -

1948-ban Debrecenben, vasutas családban született. Iskoláit Kőszegen a MÁV Fiúnevelő Intézetben és Budapesten végezte. A Szinyei Merse Pál Gimnázium olasz nyelvi tagozatán érettségizett. A katonai szolgálat letöltése után kezdte meg egyetemi tanulmányait. 1973-ban a BME Közlekedésmérnöki Kar Vasútüzemi Szakán, 1978-ban a BME Közlekedésmérnöki Kar Közlekedési rendszertechnikai szakmérnöki Szakán szerzett diplomát. Hazai és külföldi képzéseken fejlesztette tudását.

A MÁV Budapesti Igazgatóság Kibernetikai és Üzemszervezési Csoportjában kezdett dolgozni. Feladata a SZIR, HIR, HTR technológiai megalapozása volt.

1974-ben, pályázat elnyerésével, a KTMF Vasútüzemi Tanszék oktatója lett. Fő tevékenységét az oktatás, tudományos kutatás és a közéleti szerepvállalás területén fejtette ki. Képzettsége és szakmai érdeklődése alkalmassá tette őt a vasútüzemi technológiai folyamatok oktatására és kutatására. A közlekedési pályák, a vasúti üzemszervezés, a vasútüzembiztonság fejlesztése, a közúti közlekedésbiztonság javítása egyaránt helyet kapott szakmai feladatkörének kialakításában. Hazai és külföldi projektekben egyaránt színvonalas munkát végzett. Számos tankönyv, jegyzet, kutatási jelentés, tanulmány, cikk szerzője. Orosz-német-olasz nyelv segítségével végezte szakirodalmi munkáját és tartotta fenn külföldi kapcsolatait. Hallgatói részére számos lehetőséget biztosított a hazai és külföldi tapasztalatszerzésre.

1976-ban megbízást kapott a Vasútüzemi Tanszék modellvasút-laboratóriumának tervezésére. Később a kivitelezés egyik irányítójaként, 1982-től laborvezető oktatóként tevékenykedett. Szilárd meggyőződése volt, hogy a modellvasút szakmai képzésre, oktatásra, kutatás-fejlesztésre, a vasút népszerűsítésére egyaránt alkalmas eszköz, amelyen kockázatmentesen és költséghatékonyan teljesíthetők a kitűzött célok. A laboratóriumi oktatás jól egészítette ki az elméleti, a gyakorlati és az üzemi helyszíneken folytatott képzést. Diákjainak szakmai életútját éveken keresztül követte. Hallgatói elismeréssel nyilatkoztak oktatói tevékenységéről és a hozzá fűződő személyes kapcsolataikról.

1981-től az Igazságügyi Minisztérium kijelölt közlekedési szakértője, 1988-tól a KTE közlekedési szakértője. Tagja volt a Szigetközi Tudományos és Ipari Bizottságnak, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közlekedési és Balesetmegelőzési Bizottságnak, dolgozott a MÁV és a GySEV különböző szakmai bizottságaiban. A Deutsche Verkehrswacht örökös tagja.

2011-ben vonult nyugállományba. Ezt követően még több éven át vett részt az egyetemi oktatásban és az oktató-utánpótlás nevelésében. Szakmai munkájának eredményességét számos elismerés mellett, két minisztérium által adományozott „kiváló dolgozó” kitüntetés jelezte.