Tanszék története

A Közlekedési Tanszék, ill. jogelõdeinek története a Magyar Népköztársaság oktatási rendszerérõl alkotott 1961. évi III. törvény elfogadásáig nyúlik vissza. A törvény az állami oktatás területén addig nem tapasztalható reformot indított el. A reform alapvetõ célkitûzése az oktatás korszerûsítése, a szakmai nevelés javítása, az oktatás és háttéripar (közlekedés) közötti kapcsolat erõsítése és a természettudományos szakmai mûveltség színvonalának emelése volt. A törvény jogerõre emelkedését követõ idõszakban, a Közlekedési Tanszék jogelõdeinek szempontjából több fontos szakasz határozható meg:

  • felsõfokú közlekedési technikumok mûködésének idõszaka (1962-1967),
  • a Közlekedési és Távközlési Mûszaki Fõiskola alapítása és egykarú intézményként való mûködésének idõszaka (1968-1971),
  • Közlekedési és Távközlési Mûszaki Fõiskola több tagozatú intézményként való mûködésének idõszaka (1971-1992),
  • a Széchenyi István Fõiskola egyetemmé válást megelõzõ mûködési idõszaka (1993-2002)

Az elsõ szakaszban a Felsõfokú Gépjármûközlekedési Technikum Budapesten, a Felsõfokú Vasútforgalmi Technikum Szegeden kezdte meg mûködését. Mindkét intézmény felügyeleti fõhatósága a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium volt. Budapesten nevezetes esemény volt, hogy a Felsõfokú Gépjármûközlekedési Technikumban 1966-tól önálló hajózási szak is indult, amely a tengerhajózás számára képezett szakembereket. A felsõfokú technikumok képzési feladataikat alapvetõben tanszéki rendszerben látták el. A közlekedés üzemviteli szakterületének irányításában, tervezésében, szervezésében és hatékonyságának növelésében fontos szerepet játszott a:

  • Gépjármû Üzemszervezési Tanszék (a Gépjármûközlekedési Tagozat),
  • Vasúti Üzemszervezési Tanszék (a Vasúti közlekedési Tagozat).

második szakasz a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1968. évi 16. számú törvényerejû rendeletének megalkotásától számítható, amely alapján Gyõrött új felsõoktatási intézmény létesült, a Közlekedési és Távközlési Mûszaki Fõiskola, amely felett a felügyeletet már egy másik fõhatóság, a Mûvelõdési Minisztérium gyakorolta. Az új gyõri felsõoktatási intézmény megszületése, a közlekedés számára a gyakorlati tudással felvértezett üzemmérnökök képzése, ill. az oktatás hatékonyságának intézményi integrációval történõ javítása szempontjából volt fontos elõrelépés. A gyõri felsõoktatási intézmény elsõ vezetõje, dr. Hegedûs Gyula fõigazgató a közlekedéstudományok kandidátusa, a fõiskola létesítésének elõkészítésével, mûködési koncepciójának kialakításával és a többtagozatú intézmény Gyõrbe történt áttelepülése során felmerült nehézségek körültekintõ megoldásával elévülhetetlen érdemeket szerzett.

A harmadik szakasz elsõ évei az építkezések utómunkálatainak befejezésével és a költözés lebonyolításával teltek. Az 1973/74-es tanévben Gyõrött, a Közlekedés- és Postaüzemi Intézet keretein belül kezdte meg mûködését a Gépjármû Üzemszervezési Tanszék és a Vasúti Üzemszervezési Tanszék. A közlekedési üzemmérnök képzésben, többek között, olyan fõiskolai tanárok biztosították a szakmai képzés színvonalát, mint dr. Szántó Emil, dr. Papp Endre, dr. Benkõ László, dr. Nagy István, dr. Westsik György, dr. Borsi Béla, dr. Mészáros Pál és Szomor Kornél.

1975-ben a Hajózási szak áthelyezésre került a Budapesti Mûszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karára, ahol a hallgatók a Hajózási fõiskolai szakon Belvizi- és Tengeri ágazaton, továbbá a Hajógépész fõiskolai szakon folytathattak tanulmányokat. A Közlekedési és Távközlési Mûszaki Fõiskola, Széchenyi István kiváló munkásságának és magyarságának elismerésétõl és a "legnagyobb magyar" iránt érzett tisztelettõl vezérelve, 1986-ban felvette Széchenyi István nevét. Közben a tanszékek osztályokká alakultak, de ez a képzést lényegében nem érintette . 1988-ban kezdte meg mûködését az ismét Gyõrbe helyezett Hajózási szak és Hajógépész szak. Az említett két szak gondozására 1989-ben jött létre az önálló Hajózási Tanszék, amelyet közvetlenül a fõigazgató felügyelt. A tanszéki struktúra 1993-ig változatlan maradt.

1992-ben a Fõiskolai Tanács elfogadta azt az intézményfejlesztési tervet, amelynek megvalósításával a felsõoktatás fejlesztési törekvései és a normatív finanszírozás rendszerének bevezetése Gyõrött is szabad teret kapott. Ez a képzési szakoknak új rendszerben történõ elhelyezését eredményezte. Amikor e változásokat 1993-ban a szervezet átalakítása is követte, akkor a Gépjármûüzemi Osztály, a Vasútüzemi Osztály és az önálló Hajózási Tanszék egyesülésével új szervezeti egység, a fõiskola Közlekedési Tanszéke született meg. Az integráció eredményeként létrejött tanszék elsõ tanszékvezetõje dr. Prileszky István fõiskolai tanár lett.

A negyedik szakaszban az oktatási és kutatási feladatok ellátása mellett, a Közlekedési Tanszék feladata volt a képzés, az oktatói kar és az intézmény egyetemi akkreditációjának elõkészítésében való részvétel. Az akkreditáció sikeres befejezése után, a Magyar Parlament döntése értelmében, 2002. január 1.-tõl az intézmény Széchenyi István Egyetem néven folytathatta tevékenységét. A Közlekedési Tanszék, intézményi környezetének megváltozása után, tevékenységét a Széchenyi István Egyetem, Mûszaki Tudományi Kar, Közlekedés és Gépészmérnöki Intézet szervezeti keretei között folytatja.

Közlekedési Tanszék Eseménynaptára

Munkaszüneti nap 2017. október 23.
Elektronikus ZH nap 2017. október 25.
Levelezős konzultációs hétvége 2017. október 27. - 2017. október 28.

Tantárgyi tematika kereső

Tantárgyi információk

Válassza ki a beiratkozás félévét!
Válassza ki a nyelvet!
Válassza ki a szakot!
Válassza ki a szakirányt!
Válassza ki a tantervet!