16. Csővezetékes szállítás

16. Csővezetékes szállítás

16.1. A csővezetékes szállítás helye, szerepe

A csővezetékes szállítás a tágabban értelmezett közlekedés speciális, a többitől jelentős mértékben és több szempontból eltérő alágazata. Sajátossága, hogy

-       tevékenysége általában közvetlenül beépül az általa továbbított áruk előállítását vagy forgalmazását végző szervezetek technológiai folyamatába;

-       technikai elemei között a pálya és a jármű gyakorlatilag összemosódik;

-       teljesítményeinek és szervezeteinek a közlekedésbe sorolása nem egyértelmű, jóllehet nyilvánvaló, hogy tevékenysége csak más közlekedési módok igénybevételével volna helyettesíthető.

 

A csővezetékes szállítást itt is a bevezető fejezetben, a közlekedés fogalmának behatárolásánál alkalmazott felfogás szerint értelmezzük. Nem tekintjük tehát a csővezetékes árutovábbítás közlekedési körébe tartozónak a közművek csővezetékes elosztóhálózatán történő szállítást. Megjegyezzük továbbá, hogy az egyértelműség érdekében mindig a „csővezetékes szállítás” és nem a „vezetékes szállítás” kifejezést használjuk, hiszen léteznek egyéb, pl. távközlési, energetikai vezetékek is, amelyeken nem közlekedés (elektromos áram), vagy nem áruszállítás (hírek, információk) jellegű helyváltoztatás történik.

 

A csővezetékes szállítás a kőolaj és származékai nagy tömegű felhasználásával tett szert kiemelt jelentőségre. A kőolaj vezetéken történő szállítására eleinte 30-60 cm, majd egyre nagyobb, akár 120-140 cm átmérőjű, speciális hegesztéssel készülő acélcsöveket alkalmaznak. A biztonságos hegesztés mellett a vezetékes szállítás előfeltétele a terepszint-különbségek legyőzéséhez szükséges túlnyomás biztosítása. Ez kompresszorok és szivattyúk segítségével történik, s nagy keresztmetszetű távvezetékeknél ez több, nagyteljesítményű állomás kiépítését igényli, melyek üzemeltetése akár a továbbított anyag 5-10%-ának megfelelő üzemanyag-felhasználást jelent.

 

A XX. században felgyorsult térhódítás és az azóta is jelentős növekedés, emelkedő teljesítményhányad a viszonylag egyszerű technika, a magas termelékenységi szint és főként az alacsony önköltség eredménye. Nem elhanyagolható a csővezetékes szállítás környezetbarát jellege, biztonsága és alacsony munkaerő-igényessége sem.

 

A csővezetékes szállítás két további alkalmazását említjük még meg. Régóta ismert, de kevéssé terjedt el az ún. kapszulás szállítás, amikor tartályok, szállító hüvelyek továbbítása történik csővezetéken nyomó-szívó levegő és dugattyú segítségével. Ez nagyobb beruházást igényel, de – viszonylag kis volumen esetén - a célállomáson könnyen megoldható a tengelyen történő továbbszállítás. Szélesebb körű a szilárd anyagok csővezetéken történő szállításának elterjedése. Ömlesztett tömegáruk (homok, kavics, zúzott kő, ércek, cement, műtrágya, stb.) szállítása lehetséges ezzel a technológiával, de a szénhidrogénekénél jóval kisebb volumenben és alacsonyabb szállítási távolságon. Szilárd anyagok kapszulás (konténeres) csővezetékes szállítása is ismeretes.

 

16.2. A csővezetékes szállítás módozatai

 

Itt csak a széles körben elterjedt, nagy teljesítményeket előállító árutovábbításokkal, a kitermelt szénhidrogének és származékaik csővezetékes szállításával foglalkozunk. Ennek megfelelően beszélhetünk

-       a kitermelő és a feldolgozó (finomító) helyek közti kőolaj- és földgáz-vezetékekről. Ezekkel azonos funkciót töltenek be a nagy tengeri kikötők és a lelőhelyek, illetve feldolgozók közti vezetékek is;

-       A finomítók és egyes nagyfogyasztók (vegyipari üzemek, repülőterek, kereskedelmi központok, stb.) között húzódnak a termékvezetékek.

 

A távvezetékek kezdő- és végpontján találhatók az indító- és fogadóállomások. Itt történik (a továbbító erő biztosításán kívül) a szállított termékek tisztítása, valamint – többféle termék azonos vezetéken történő továbbítása esetén – a különféle termékek szétválasztása és szükség szerint a vezeték tisztítása. Az alacsony viszkozitású, magas dermedéspontú, azaz közvetlenül csővezetékes szállításra nem alkalmas kőolajfajták szállításra alkalmassá tétele (hígítás, melegítés) is az indítóállomáson történik. A távvezetékek nagy távolságokat nagy kapacitású csővel összekötő rendszerek, amelyekhez a végpontokon gyűjtő és elosztó vezetékek is kapcsolódhatnak. (Ez utóbbiakat általában nem soroljuk a távvezetékhez.)

 

A műszaki megoldás tekintetében a kőolaj- és a földgáz-vezetékek némileg különböznek egymástól. A földgáz-vezetékek általában nagyobb átmérőjűek, azokban magasabb nyomást (20-50 bar) kell tartani, magas biztonsági követelmények teljesítése mellett. A távvezetékek műszaki megoldásai is fejlődnek, így pl. terjed a kétirányú kihasználás, azaz különnemű termékek egy vezetéken történő szállítása. Ismeretes az egy munkacsőben több vezeték elhelyezését alkalmazó megoldás is, de ez széles körben még nem alkalmazott. A csővezetékek anyagminősége is változik, kísérletek folynak új műanyagfajták alkalmazására.

 

A műszaki fejlesztések természetesen befolyásolják a csővezetékes szállítás gazdasági paramétereit is. Az alágazatot a viszonylag magas beruházási és az alacsony üzemeltetési költség jellemzi. A költségeket azonban a konkrét műszaki és forgalmi paraméterek, így pl. a csőátmérő, az átbocsátóképesség, a szükséges kompresszor-állomások közti távolság, a gazdaságosságot pedig – az előbbieken kívül – jelentős mértékben a tömegszerűség, a vezeték kihasználása befolyásolja. A csővezetékes megoldás csak egy mennyiségi határ felett lehet gazdaságos, tehát a várható forgalmat már a tervezési szakaszban kell figyelembe venni. E nélkül a csővezeték nem versenyképes más, főként a vasúti és a vízi közlekedéssel szemben, amennyiben nem új beruházás (pl. vasútvonal, kikötő) megvalósítása válik ott is szükségessé. A várható forgalom nagysága határozza meg a beruházási költségek és a kihasználás szempontjából döntő vezeték-keresztmetszetet is. A fajlagos költségek alakulására a szállítási távolság is jelentős hatással van.

 

16.3. A csővezetékes szállítás fejlődése és helyzete Magyarországon

 

A csővezetékes szállítás Magyarországon az 1930-as évek sikeres ásványolaj-kutatásai, a dél-zalai olajmezők feltárása és sikeres termelésbe vonása után fejlődött ki. A kőolajszállítás elsőként a Lovászi-Bázakerettye-Csepel vezetéken indult meg 1939-ben, s ebből ágazott ki vezeték a Szőnyi Olajfinomítóba, illetve a Péti Vegyiművekbe. A kőolajvezeték a II. világháborúig mintegy 300 km hosszban épült ki.

 

A következő fejlesztési igényt a Szovjetunióból korábban vasúton szállított kőolaj mennyiségének növekedése váltotta ki. A 60-as években megépült Barátság I. vezeték hazai végpontjai Százhalombatta és Szőny voltak, 1972-ben pedig üzembe helyezték a Barátság II. vezetéket is, melynek magyarországi szakasza Tiszaszentmárton-Százhalombatta között húzódott. Közben 1970-ben elkészült a dél-alföldi olajmező és Százhalombatta közötti vezeték is.

 

Jelentős beruházás volt a 70-es években az Adria olajvezeték megépítése, amely a szlovéniai (akkor jugoszláviai) Koper kikötőből indulva Nagyatádon át vezet Százhalombattára. A vezetéken akkor iraki és iráni kőolaj érkezett Magyarországra, ami természetesen nem váltotta ki a szovjet majd orosz importot, de potenciális lehetőséget jelent alternatív megoldásokra. A vezetéken elkészülte után szállítás folyt akkor Csehszlovákia, a mai Szlovákia finomítóiba is. A jugoszláviai háborúk idején a vezetéken a forgalom szünetelt, jelenleg a vezetéken a szállítások rendszertelenek.

 

Földgázvezeték hazánkban csak az 1950-es években épült előszőr, azt megelőzően a Lovászi-Csepel kőolajvezetéken folyt szakaszosan földgázszállítás is. Az első speciális gázvezeték romániai földgázra épült meg az azóta már bezárt Csenger-Miskolc vonalon 1958-ban. Nagyobb földgázvezeték-építések a 60-as években folytak részben hazai, részben szovjet import földgáz továbbítására. A dél-alföldi és a hajdúszoboszlói földgázmezőkről indultak a fogyasztókat és az észak-magyarországi vegyipart ellátó vezetékek. Ezzel kb. egy időben épült meg a szovjet import gáz szállítását lebonyolító Testvériség távvezeték, majd megépült annak a Tiszai Vegyi Kombinátba vezető ága is.

 

A magyarországi egységes, összekapcsolt földgázvezeték-rendszerben nagy szerepe van a 60-as években épített Budapest körüli körgyűrűnek, amihez a 70-es években csatlakozott a dunántúli megyeszékhelyeket a távvezetékekre rákötő hálózat. Fontos szakasz továbbá az 1979-től megépült Tiszaújváros-Hajdúszoboszló vezeték, amely a kimerült hajdúsági gázmezőkön jelentős mennyiségű földgáz tárolását, tartalékolását teszi lehetővé. Az egységes gázvezeték rendszer nagy számú telephely és gázátadó állomás kiépítésével lehetővé tette, hogy a földgáz nemcsak ipari fűtő- és alapanyagként, hanem lakossági energiaforrásként is meghatározó jelentőségre tegyen szert. Az energiahordozók árarányainak átrendeződése, a végbement privatizáció és az Európai Unióhoz való csatlakozás piaci követelményei módosítják ugyan a felhasználást, de ez nem csökkenti a távvezetékek fontosságát.

 

A termékvezetékek a finomítók és a nagy felhasználók között épültek ki, ezek között fontos a Százhalombatta-Csepel, a Százhalombatta-Székesfehérvár-Pécs, a Tiszaújváros-Ebes, illetve a TVK-Ukrajna vezeték. Jelentősen bővült a termékvezetéken szállított lepárlási termékek köre is. A benzin és gázolaj mellett ma már etilén, propilén, acetilén, s a lepárlási termékeken kívül cseppfolyós ammónia és oxigén vezetékes szállítása is folyik, az adott termék sajátosságait is figyelembe vevő biztonságos technológia alkalmazásával.

 

Amint említettük, a csővezetékes szállítási tevékenység szorosan kapcsolódik a kőolaj-kitermelés és -feldolgozás technológiai folyamatához, s ez a szervezeti rendszerben is tükröződik.  Ennek megfelelően hosszú időn keresztül Magyarországon is a kőolaj- és földgáz-bányászati vállalatok végezték a vezetéken történő terméktovábbítást is. A csővezetékhálózat építését végző vállalat bázisán 1975-ben hozták létre a közlekedési ágazatba sorolt Gáz- és Olajszállító Vállalatot, amelyet azonban a rendszerváltozást követő vállalati átalakulások során a MOL Rt. szervezetébe integráltak. Ennek következtében a tevékenység változatlan folytatása ellenére a csővezetékes alágazatban ma nincs főtevékenységű közlekedési szervezet.

 

Jelenleg hazánkban a közlekedési ágazatba sorolt csővezetékek hossza megközelíti a 7300 km-t. Ebből mintegy 5200 km hosszt – azaz több, mint 70%-ot – tesz ki a földgázvezetékek hosszúsága. A rendszert 850 km kőolaj-vezeték és mintegy 1200 kilométernyi termékvezeték teszi teljessé. A rendszer kapacitása a jelenlegi igényeket kielégíti, nagyobb korrekcióra az esetleges piaci változások követelményei szerint kerülhet sor. Ennek megvalósítása az üzleti szféra feladata. A piaci körülmények lehetséges változásai ugyanakkor igényelhetik a vezetékek üzemeltetésének és az forgalmának módosítását. Hazánk földrajzi helyzetéből adódóan ugyanakkor nem elképzelhetetlen új tranzitvezetékek létesítése sem.

Közlekedési Tanszék Eseménynaptára

Elektronikus ZH nap 2016. december 9.
Levelezős konzultációs hétvége 2016. december 9. 08:00 - 2016. december 10. 18:00
Téli záróvizsga időszak kezdete (kereszt MSc) 2016. december 12. 08:00 - 08:20
Vizsgaidőszak kezdete 2016. december 12. 08:00 - 08:20

Tantárgyi tematika kereső

Tantárgyi információk

Válassza ki a beiratkozás félévét!
Válassza ki a nyelvet!
Válassza ki a szakot!
Válassza ki a szakirányt!
Válassza ki a tantervet!