16. Csővezetékes szállítás

16. Csővezetékes szállítás

16.1. A csővezetékes szállítás helye, szerepe

A csővezetékes szállítás a tágabban értelmezett közlekedés speciális, a többitől jelentős mértékben és több szempontból eltérő alágazata. Sajátossága, hogy

-       tevékenysége általában közvetlenül beépül az általa továbbított áruk előállítását vagy forgalmazását végző szervezetek technológiai folyamatába;

-       technikai elemei között a pálya és a jármű gyakorlatilag összemosódik;

-       teljesítményeinek és szervezeteinek a közlekedésbe sorolása nem egyértelmű, jóllehet nyilvánvaló, hogy tevékenysége csak más közlekedési módok igénybevételével volna helyettesíthető.

 

A csővezetékes szállítást itt is a bevezető fejezetben, a közlekedés fogalmának behatárolásánál alkalmazott felfogás szerint értelmezzük. Nem tekintjük tehát a csővezetékes árutovábbítás közlekedési körébe tartozónak a közművek csővezetékes elosztóhálózatán történő szállítást. Megjegyezzük továbbá, hogy az egyértelműség érdekében mindig a „csővezetékes szállítás” és nem a „vezetékes szállítás” kifejezést használjuk, hiszen léteznek egyéb, pl. távközlési, energetikai vezetékek is, amelyeken nem közlekedés (elektromos áram), vagy nem áruszállítás (hírek, információk) jellegű helyváltoztatás történik.

 

A csővezetékes szállítás a kőolaj és származékai nagy tömegű felhasználásával tett szert kiemelt jelentőségre. A kőolaj vezetéken történő szállítására eleinte 30-60 cm, majd egyre nagyobb, akár 120-140 cm átmérőjű, speciális hegesztéssel készülő acélcsöveket alkalmaznak. A biztonságos hegesztés mellett a vezetékes szállítás előfeltétele a terepszint-különbségek legyőzéséhez szükséges túlnyomás biztosítása. Ez kompresszorok és szivattyúk segítségével történik, s nagy keresztmetszetű távvezetékeknél ez több, nagyteljesítményű állomás kiépítését igényli, melyek üzemeltetése akár a továbbított anyag 5-10%-ának megfelelő üzemanyag-felhasználást jelent.

 

A XX. században felgyorsult térhódítás és az azóta is jelentős növekedés, emelkedő teljesítményhányad a viszonylag egyszerű technika, a magas termelékenységi szint és főként az alacsony önköltség eredménye. Nem elhanyagolható a csővezetékes szállítás környezetbarát jellege, biztonsága és alacsony munkaerő-igényessége sem.

 

A csővezetékes szállítás két további alkalmazását említjük még meg. Régóta ismert, de kevéssé terjedt el az ún. kapszulás szállítás, amikor tartályok, szállító hüvelyek továbbítása történik csővezetéken nyomó-szívó levegő és dugattyú segítségével. Ez nagyobb beruházást igényel, de – viszonylag kis volumen esetén - a célállomáson könnyen megoldható a tengelyen történő továbbszállítás. Szélesebb körű a szilárd anyagok csővezetéken történő szállításának elterjedése. Ömlesztett tömegáruk (homok, kavics, zúzott kő, ércek, cement, műtrágya, stb.) szállítása lehetséges ezzel a technológiával, de a szénhidrogénekénél jóval kisebb volumenben és alacsonyabb szállítási távolságon. Szilárd anyagok kapszulás (konténeres) csővezetékes szállítása is ismeretes.

 

16.2. A csővezetékes szállítás módozatai

 

Itt csak a széles körben elterjedt, nagy teljesítményeket előállító árutovábbításokkal, a kitermelt szénhidrogének és származékaik csővezetékes szállításával foglalkozunk. Ennek megfelelően beszélhetünk

-       a kitermelő és a feldolgozó (finomító) helyek közti kőolaj- és földgáz-vezetékekről. Ezekkel azonos funkciót töltenek be a nagy tengeri kikötők és a lelőhelyek, illetve feldolgozók közti vezetékek is;

-       A finomítók és egyes nagyfogyasztók (vegyipari üzemek, repülőterek, kereskedelmi központok, stb.) között húzódnak a termékvezetékek.

 

A távvezetékek kezdő- és végpontján találhatók az indító- és fogadóállomások. Itt történik (a továbbító erő biztosításán kívül) a szállított termékek tisztítása, valamint – többféle termék azonos vezetéken történő továbbítása esetén – a különféle termékek szétválasztása és szükség szerint a vezeték tisztítása. Az alacsony viszkozitású, magas dermedéspontú, azaz közvetlenül csővezetékes szállításra nem alkalmas kőolajfajták szállításra alkalmassá tétele (hígítás, melegítés) is az indítóállomáson történik. A távvezetékek nagy távolságokat nagy kapacitású csővel összekötő rendszerek, amelyekhez a végpontokon gyűjtő és elosztó vezetékek is kapcsolódhatnak. (Ez utóbbiakat általában nem soroljuk a távvezetékhez.)

 

A műszaki megoldás tekintetében a kőolaj- és a földgáz-vezetékek némileg különböznek egymástól. A földgáz-vezetékek általában nagyobb átmérőjűek, azokban magasabb nyomást (20-50 bar) kell tartani, magas biztonsági követelmények teljesítése mellett. A távvezetékek műszaki megoldásai is fejlődnek, így pl. terjed a kétirányú kihasználás, azaz különnemű termékek egy vezetéken történő szállítása. Ismeretes az egy munkacsőben több vezeték elhelyezését alkalmazó megoldás is, de ez széles körben még nem alkalmazott. A csővezetékek anyagminősége is változik, kísérletek folynak új műanyagfajták alkalmazására.

 

A műszaki fejlesztések természetesen befolyásolják a csővezetékes szállítás gazdasági paramétereit is. Az alágazatot a viszonylag magas beruházási és az alacsony üzemeltetési költség jellemzi. A költségeket azonban a konkrét műszaki és forgalmi paraméterek, így pl. a csőátmérő, az átbocsátóképesség, a szükséges kompresszor-állomások közti távolság, a gazdaságosságot pedig – az előbbieken kívül – jelentős mértékben a tömegszerűség, a vezeték kihasználása befolyásolja. A csővezetékes megoldás csak egy mennyiségi határ felett lehet gazdaságos, tehát a várható forgalmat már a tervezési szakaszban kell figyelembe venni. E nélkül a csővezeték nem versenyképes más, főként a vasúti és a vízi közlekedéssel szemben, amennyiben nem új beruházás (pl. vasútvonal, kikötő) megvalósítása válik ott is szükségessé. A várható forgalom nagysága határozza meg a beruházási költségek és a kihasználás szempontjából döntő vezeték-keresztmetszetet is. A fajlagos költségek alakulására a szállítási távolság is jelentős hatással van.

 

16.3. A csővezetékes szállítás fejlődése és helyzete Magyarországon

 

A csővezetékes szállítás Magyarországon az 1930-as évek sikeres ásványolaj-kutatásai, a dél-zalai olajmezők feltárása és sikeres termelésbe vonása után fejlődött ki. A kőolajszállítás elsőként a Lovászi-Bázakerettye-Csepel vezetéken indult meg 1939-ben, s ebből ágazott ki vezeték a Szőnyi Olajfinomítóba, illetve a Péti Vegyiművekbe. A kőolajvezeték a II. világháborúig mintegy 300 km hosszban épült ki.

 

A következő fejlesztési igényt a Szovjetunióból korábban vasúton szállított kőolaj mennyiségének növekedése váltotta ki. A 60-as években megépült Barátság I. vezeték hazai végpontjai Százhalombatta és Szőny voltak, 1972-ben pedig üzembe helyezték a Barátság II. vezetéket is, melynek magyarországi szakasza Tiszaszentmárton-Százhalombatta között húzódott. Közben 1970-ben elkészült a dél-alföldi olajmező és Százhalombatta közötti vezeték is.

 

Jelentős beruházás volt a 70-es években az Adria olajvezeték megépítése, amely a szlovéniai (akkor jugoszláviai) Koper kikötőből indulva Nagyatádon át vezet Százhalombattára. A vezetéken akkor iraki és iráni kőolaj érkezett Magyarországra, ami természetesen nem váltotta ki a szovjet majd orosz importot, de potenciális lehetőséget jelent alternatív megoldásokra. A vezetéken elkészülte után szállítás folyt akkor Csehszlovákia, a mai Szlovákia finomítóiba is. A jugoszláviai háborúk idején a vezetéken a forgalom szünetelt, jelenleg a vezetéken a szállítások rendszertelenek.

 

Földgázvezeték hazánkban csak az 1950-es években épült előszőr, azt megelőzően a Lovászi-Csepel kőolajvezetéken folyt szakaszosan földgázszállítás is. Az első speciális gázvezeték romániai földgázra épült meg az azóta már bezárt Csenger-Miskolc vonalon 1958-ban. Nagyobb földgázvezeték-építések a 60-as években folytak részben hazai, részben szovjet import földgáz továbbítására. A dél-alföldi és a hajdúszoboszlói földgázmezőkről indultak a fogyasztókat és az észak-magyarországi vegyipart ellátó vezetékek. Ezzel kb. egy időben épült meg a szovjet import gáz szállítását lebonyolító Testvériség távvezeték, majd megépült annak a Tiszai Vegyi Kombinátba vezető ága is.

 

A magyarországi egységes, összekapcsolt földgázvezeték-rendszerben nagy szerepe van a 60-as években épített Budapest körüli körgyűrűnek, amihez a 70-es években csatlakozott a dunántúli megyeszékhelyeket a távvezetékekre rákötő hálózat. Fontos szakasz továbbá az 1979-től megépült Tiszaújváros-Hajdúszoboszló vezeték, amely a kimerült hajdúsági gázmezőkön jelentős mennyiségű földgáz tárolását, tartalékolását teszi lehetővé. Az egységes gázvezeték rendszer nagy számú telephely és gázátadó állomás kiépítésével lehetővé tette, hogy a földgáz nemcsak ipari fűtő- és alapanyagként, hanem lakossági energiaforrásként is meghatározó jelentőségre tegyen szert. Az energiahordozók árarányainak átrendeződése, a végbement privatizáció és az Európai Unióhoz való csatlakozás piaci követelményei módosítják ugyan a felhasználást, de ez nem csökkenti a távvezetékek fontosságát.

 

A termékvezetékek a finomítók és a nagy felhasználók között épültek ki, ezek között fontos a Százhalombatta-Csepel, a Százhalombatta-Székesfehérvár-Pécs, a Tiszaújváros-Ebes, illetve a TVK-Ukrajna vezeték. Jelentősen bővült a termékvezetéken szállított lepárlási termékek köre is. A benzin és gázolaj mellett ma már etilén, propilén, acetilén, s a lepárlási termékeken kívül cseppfolyós ammónia és oxigén vezetékes szállítása is folyik, az adott termék sajátosságait is figyelembe vevő biztonságos technológia alkalmazásával.

 

Amint említettük, a csővezetékes szállítási tevékenység szorosan kapcsolódik a kőolaj-kitermelés és -feldolgozás technológiai folyamatához, s ez a szervezeti rendszerben is tükröződik.  Ennek megfelelően hosszú időn keresztül Magyarországon is a kőolaj- és földgáz-bányászati vállalatok végezték a vezetéken történő terméktovábbítást is. A csővezetékhálózat építését végző vállalat bázisán 1975-ben hozták létre a közlekedési ágazatba sorolt Gáz- és Olajszállító Vállalatot, amelyet azonban a rendszerváltozást követő vállalati átalakulások során a MOL Rt. szervezetébe integráltak. Ennek következtében a tevékenység változatlan folytatása ellenére a csővezetékes alágazatban ma nincs főtevékenységű közlekedési szervezet.

 

Jelenleg hazánkban a közlekedési ágazatba sorolt csővezetékek hossza megközelíti a 7300 km-t. Ebből mintegy 5200 km hosszt – azaz több, mint 70%-ot – tesz ki a földgázvezetékek hosszúsága. A rendszert 850 km kőolaj-vezeték és mintegy 1200 kilométernyi termékvezeték teszi teljessé. A rendszer kapacitása a jelenlegi igényeket kielégíti, nagyobb korrekcióra az esetleges piaci változások követelményei szerint kerülhet sor. Ennek megvalósítása az üzleti szféra feladata. A piaci körülmények lehetséges változásai ugyanakkor igényelhetik a vezetékek üzemeltetésének és az forgalmának módosítását. Hazánk földrajzi helyzetéből adódóan ugyanakkor nem elképzelhetetlen új tranzitvezetékek létesítése sem.

Közlekedési Tanszék Eseménynaptára

Nordic walking 2024. április 1. 08:00 - 09:00
NFI Filmklub - Tősér Ádám: Blokád 2024. április 2. 18:00 - 20:00
Nordic walking 2024. április 8. 08:00 - 09:00
Nordic walking 2024. április 15. 08:00 - 09:00

Tantárgyi tematika kereső

Tantárgyi információk

Válassza ki a beiratkozás félévét!
Válassza ki a nyelvet!
Válassza ki a szakot!
Válassza ki a szakirányt!
Válassza ki a tantervet!